Vivien vagyok. 18 éves. Van két unokatesóm Niki és Milán. Niki 18 Milán meg 15 éves. A ByTheWay legnagyobb rajongója vagyok én is és Niki is. Mióta csak megláttam a srácokat azóta egy kicsit bunkó lettem, mert láttam olyan kiírásokat amikben az van, hogy ez meg az találkozott a srácokkal. Én is találkozni akarok velük! Na de nem is ez a lényeg. Ma karácsony van. Ez a kedvenc ünnepem.
-Kislányom. A karácsonyi ajándékodat egy kicsit előbb kapod meg.-zökkentett ki apa majd cinkosan anyára nézett. Ezek meg miben sántikálnak. Több időm nem volt gondolkozni azon, hogy vajon mit kapok a szüleimtől, mert csöngettek.
-Megjött az ajándékod.-mosolygott anyu. Apával kimentek beengedni az ajándékomat. Amikor visszaértek akkor az oldalukon négy fiú voltak. Amikor az egyik levette a sapkáját és a többi követte a példáját egyből felismertem. Anyáék a ByTheWay-t hívták meg karácsonyra. A szám eltátottam.
-Boldog karácsonyt kislányom.-mondta apa. Még mindig nem bírtam megszólalni. Időközben a srácok már a kabátot és a csizmát is levették.
-De, hogy...-nyögtem ki.
-Emlékszel a barátnőmre akinek két fia van?-kérdezte anya.
-Igen.-nyögtem ki.-Szilvi igaz?-kérdeztem.
-Igen. Ő Olivér édesanyja.-mosolyodott el anya. Ebben a pillanatban anya és apa nyakába ugrottam.
-Köszönöm.-mondtam.
-Szívesen. Nikiék mindjárt itt lesznek.-mondta apa.
-Oké.-feleltem.
-Hahó mi még mindig itt vagyunk.-szólt közbe Olivér. A többi srác oldalba bökte Olit.
-Bocsánat, de Oli éhes.-mondta Sziki.
-Ahogy én is.-néztem anyáékra.
-Mindannyian.-mondta anya majd az étkezőbe ment ahol már meg volt terítve. Ekkor csöngettek.
-Nyitom.-mondtam majd mentem kinyitni az ajtót. Ott ahogy sejtettem Niki, Milán és a köriék voltak.
-Szia Vivi.-köszöntek.
-Sziasztok.-köszöntem majd beengedtem őket. Mivel Niki is imádja a ByTheWay-t ezért tátva maradt a szája amikor meglátta a kanapén hülyésgedő fiúkat.
-Srácok ők itt az unokatesóim Niki és Milán. Niki és Milán ők meg a ByTheWay.-mondtam.
-Heló.-köszöntek a srácok. Niki valamit motyogott, de szerintem senki nem értette, hogy mit. Bementünk az étkezőbe.
-Szóval ezért csináltál ennyi kaját.-jegyeztem meg anyának.
-Igen.-mondta. Miután megkajáltunk mentünk a fához. Anyának és apának már Mikuláskor odaadtam az ajándékukat ezért csak Nikiéknek kellett. Előbb ők adták oda az ajándékot. Nikitől egy rajzott kaptam amin a BTW-s srácok vannak. Milántól is rajzott kaptam, de ő az MDC-t rajzolta le. Én Nikinek egy koncertjegyet adtam a BTW közelgő koncertjére amire nagyot sikkantott. Milánnak meg egy olyan pollót amit mindig is szeretett volna. Pluszban még kaptam a köriéktől egy BTW-s és egy MDC-s pollót. A srácokkal a végére annyira összemelegedtünk, hogy felvettem a BTW-s pollómat és megkértem a srácokat, hogy csináljunk egy képet. Fogtam a rajzot amit a Nikitől kaptam majd megkértem Nikit, hogy csinálja meg a képet. Utána a srácok Nikivel csináltak úgy, hogy Niki feltartotta a koncertjegyet. Utána mind a ketten csináltunk képet a srácokkal. Végül beállítottuk Milánt is a fiúkhoz. Életem legszebb karácsonya volt. A srácok megígérték, hogy holnap eljönnek és sétálunk meg beszélgetünk. Niki és Milán úgy döntött, hogy nálam alszanak ezért holnap ők is velünk tartanak. Mikor a fiúk mentek el már annyira összemelegedtünk, hogy már meg is öleltük őket. És ahogy láttam Milán is kezdi megkedvelni a ByTheWay-t.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése